Szóval, az úgy esett, hogy egy névnapi szívatás után úgy véltem, kiégtem már teljesen a meglepetések okozása terén. Viszont, az ihlet (mint nemsokára a mostani példa is mutatni fogja) bárhonnan jöhet, és bármikor lecsaphat... néha azonban nagyobbat üt, mint gondolnánk...
Szóval, ez itt egy rakat izzó, viszont ennek majd később lesz jelentősége. Az eset úgy esett, hogy meghívtak egy szülinappal egybe kötött zárópartira, én meg hát nem szerettem volna üres kézzel érkezni. Kaptam magam, és előszedtem a kreatív énem, ami kudarcot vallott - legalábbis az első körben. Bementem egy hobbiboltba, hogy gyöngyszívekhez kerítsek anyagot, mikor megláttam a polcon pár fát. Gyöngyből és drótból készült fát. Nos, kigyulladt az a bizonyos villanykörte a fejemben, és hát felvásároltam a fél bolt drót és gyöngykészletét, néhány cserepet, és nekiálltam kreatívkodni belőlük. Összeállt a fejemben, mit szeretnék, és az eredmény bevallom, még engem is meglepett... A gondot a szállítás jelentette: vajon hogy oldjam meg, hogy vonaton történő utaztatás során:
A, ne törjön össze a cserép,
B, ne kelljen kézben átcipelnem a fél városon,
C, ne bukjak le az ünnepeltek előtt, hogy mivel készültem,
D, ne gabalyodjanak össze a szálak!
Szóval, kutakodni kezdtem odahaza, hogy hát miben tudnám elszállítani a kicsikéimet. Volt egy szekrényem, aminek kinyitottam az ajtaját, és pár darab égő potyogott ki mögüle - DOBOZOSTUL!
Több se kellett, kiszedtem az égőt, átalakítottam a talapzatot, amiben eddig benne állt úgy, hogy a virágcserép (kis méretűt képzeljünk el) beleférjen, és masszívan tartsa. Visszatömködtem az egykor még az égő fölött levő kartont, így nem lehetett azonnal belátni, és visszacsuktam a dobozt. Az ellenség megtévesztése végett rápingáltam "Használd egészséggel!", és beletettem ajándéktatyóba...
Egy kisebb beszédet követően átnyújtottam az ünnepelteknek a meglepiket. Az egyikőjük kivette, és mondta, hogy "Jé, egy energiatakarékos izzó! Pont ilyent akartam venni az új lakásba!" Hazudnék, ha azt mondanám, hogy póker faceszel, de megkérdeztem, hogy nem akarja -e megnézni, milyen színűen világít majd. Kinyitotta a dobozt, kivette a felső kartont, és röhögésben tört ki, ugyanis nem azt találta benne, amire számított, hanem ezt... (egyet közülük):
És elszabadult a káosz, mikor kiderült, hogy mind a két dobozban hasonló apróság van, és hát... egyik sem éppen izzó, főleg nem energiatakarékos.
Megismételném? Mivel ezt a formulát most lelőttem, ilyen formában biztos nem játszom meg ezt a trükköt, viszont annak örültem, hogy nagyobbat durrant, mint egy felhevült izzó ;) Kedves Barátaim! Egyikőtök sincs biztonságban: legközelebb ki tudja, kire csapok le ;)
Read More
Szóval, ez itt egy rakat izzó, viszont ennek majd később lesz jelentősége. Az eset úgy esett, hogy meghívtak egy szülinappal egybe kötött zárópartira, én meg hát nem szerettem volna üres kézzel érkezni. Kaptam magam, és előszedtem a kreatív énem, ami kudarcot vallott - legalábbis az első körben. Bementem egy hobbiboltba, hogy gyöngyszívekhez kerítsek anyagot, mikor megláttam a polcon pár fát. Gyöngyből és drótból készült fát. Nos, kigyulladt az a bizonyos villanykörte a fejemben, és hát felvásároltam a fél bolt drót és gyöngykészletét, néhány cserepet, és nekiálltam kreatívkodni belőlük. Összeállt a fejemben, mit szeretnék, és az eredmény bevallom, még engem is meglepett... A gondot a szállítás jelentette: vajon hogy oldjam meg, hogy vonaton történő utaztatás során:
A, ne törjön össze a cserép,
B, ne kelljen kézben átcipelnem a fél városon,
C, ne bukjak le az ünnepeltek előtt, hogy mivel készültem,
D, ne gabalyodjanak össze a szálak!
Szóval, kutakodni kezdtem odahaza, hogy hát miben tudnám elszállítani a kicsikéimet. Volt egy szekrényem, aminek kinyitottam az ajtaját, és pár darab égő potyogott ki mögüle - DOBOZOSTUL!
Több se kellett, kiszedtem az égőt, átalakítottam a talapzatot, amiben eddig benne állt úgy, hogy a virágcserép (kis méretűt képzeljünk el) beleférjen, és masszívan tartsa. Visszatömködtem az egykor még az égő fölött levő kartont, így nem lehetett azonnal belátni, és visszacsuktam a dobozt. Az ellenség megtévesztése végett rápingáltam "Használd egészséggel!", és beletettem ajándéktatyóba...
Egy kisebb beszédet követően átnyújtottam az ünnepelteknek a meglepiket. Az egyikőjük kivette, és mondta, hogy "Jé, egy energiatakarékos izzó! Pont ilyent akartam venni az új lakásba!" Hazudnék, ha azt mondanám, hogy póker faceszel, de megkérdeztem, hogy nem akarja -e megnézni, milyen színűen világít majd. Kinyitotta a dobozt, kivette a felső kartont, és röhögésben tört ki, ugyanis nem azt találta benne, amire számított, hanem ezt... (egyet közülük):
És elszabadult a káosz, mikor kiderült, hogy mind a két dobozban hasonló apróság van, és hát... egyik sem éppen izzó, főleg nem energiatakarékos.
Megismételném? Mivel ezt a formulát most lelőttem, ilyen formában biztos nem játszom meg ezt a trükköt, viszont annak örültem, hogy nagyobbat durrant, mint egy felhevült izzó ;) Kedves Barátaim! Egyikőtök sincs biztonságban: legközelebb ki tudja, kire csapok le ;)
